Tudta-e, hogy Orseoló Péter 1044-ben az ország legjobb ötvöseit gyűjtötte egy csapatba a német-római császár parancsára? Erdély aranybányáiból a legdrágább köveket hozatta Fehérvárra. Egy különleges lándzsa készítésébe kezdtek, amely az isteni erőt volt hivatott elvágni. A Bajorföldről hozatott mágusok ugyanis azt tanácsolták, egy színtiszta, magyar földről származó aranylándzsa képes lesz a magyarság hatalmát széttörni, csupán a korona közepébe kell azt vágni, és máris a lándzsát kézben tartóé lesz a földöntúli erő…

Tudta-e, hogy Gizella István király halála után gyakorlatilag fogságba került Veszprémben? A cellájaként szolgáló szűk kis kápolnában szolgálói segítségével, a dió héjának levéből készült festékkel írta tele a falat. Hogy fogva tartói ezt ne vegyék észre, királyi méltóságára hivatkozva kikövetelte, hogy bársonnyal fedjék el a csupasz falakat. Első királynőnk István néhány titkát is felfedte, többek között leírt néhány részletet a király utolsó éveiből.

Tudta-e, hogy Szent István még minden bizonnyal tisztában volt azzal, hol van Attila, a hun király sírja? Tán nem véletlen, hogy élete utolsó hónapjait gyakorta töltötte Pomáz közelében…

Tudta-e, hogy V. László király 1457. november 23-án váratlanul rosszul lett, majd néhány órás szenvedést követően meghalt. A tudomány a mai napig találgatja, mi lelte. Egyesek mérgezésre gyanakodtak, volt. aki a bubópestist okolta, mások szerint leukémia végzett vele. Aki látta holtában a királyt, egy elkékült, elfeketedett, csont sovány testű alakot írt le. Amely azért is különösen meglepő, hisz V. László az ötvenes évek elejétől híres volt e könyvben is taglalt orgiákba fulladó lakomáiról. Alkata pedig a délceg helyett inkább volt nevezhető malaciasnak. Néhány hét leforgása alatt akár 50-60 kilót fogyni, kegyetlen betegségről, súlyos kórról árulkodik. A korona-tanokat ismerők viszont esküsznek arra, a Szent Korona szívta ki utolsó erejét is testéből-lelkéből. Hogy véget érhessen Magyarország béklyója egy félkegyelmű király által.   

Tudta-e, hogy Mátyás Király a Corvinákat szerette volna egy koronatörténeti-, koronaismereti kötettel is kiegészíteni? Meg is szerezte magának Antonio Bonfinit, akit 1488-ban bízott meg azzal, hogy írja meg a magyarság történelmét az ő uralkodásáig. A közép-itáliai szerző a Thuróczy-krónika nyomán indult el, de sokkal mélyebbre nyúlt vissza. Ő írt először a pannon avarokról, Attiláról, a hun vezérről, pontosabban ő volt az első történetíró, aki össze merte kötni ezen történelmi személyiségeket, korokat a magyarság történetével. Szintén a Thuróczy-krónika alapján írt arról, hogy a magyar honfoglalás 744-ben történt, így Árpád fejedelem korábbi történelmi személyiség volt, mint a frank hódító, Nagy Károly… A Rerum Hungaricarum decades címet viselő művét Mátyás halála után, 1497-ben fejezte csak be.

Tudta-e, hogy Mátyás király halálát elképzelhető, hogy egy „mérgezett füge” okozta? Igaz, közel egy éven át mérgezték, hisz útjában állt azoknak, akik nem szerették volna, ha az ereje teljében lévő uralkodó alapjaiban változtatja meg nem csak a magyar-, de a világtörténelmet is. Leginkább talán a pápaságnak derogálhatott, hogy a Szent Korona valódi hatalmára fény derül…

Tudta-e, hogy Szent István élete utolsó évtizedét szinte „remeteként” élte le Fehérvárott? Szent Imre halála, és az ország ügyeibe való belefáradása miatt egyre inkább kivonta magát a közügyekből. Alig látták az alattvalók, leginkább az általa épített bazilika alagsori részeiben tűnt fel. Egyes felvetések szerint az egyébként hivatalosan üldözött sámánok legjobbikával munkálkodott azon, hogy a Szent Korona és a koronázási tárgyak természetfeletti erejét megfejtsék, és irányításuk alá vegyék, ezzel is „receptet” nyújtva a jövendő magyar uralkodóknak…

Tudta-e, hogy II. András lányához, Szent Erzsébethez is egy csodás legenda fűződik? Az ifjú királyi sarj már kisgyermekként aszkéta életet élt, már ekkoriban is tudatosan böjtölt, a bőséges királyi lakomák során gyakorta csempészte ki a húst táljából, hogy aztán a szegényeknek adja. Egy alkalommal az udvari szakács kifigyelte, és bepanaszolta apjának, hogy épp szoknyájának redőibe rejtve viszi a drága étket, hogy az utca nincstelenjeinek adományozza. II. András a kis Erzsébet nyomába eredt, aki félelmében, midőn apja kérdőre vonta, mit rejteget ölében, a kislány annyit mondott: rózsát, apám, és ahogy széthúzta szoknyáját, valóban virágot talált ott, mert Isten a húst rózsává változtatta, hogy „szent tevékenységét fedezze”.

Tudta-e, hogy Szent László volt, aki István királyt, valamint fiát, Imrét, Gellért püspököt és két zobori remetét, Andrást és Benedeket 1083-ban szentté avatott, ezzel is jelezvén, hogy Magyarország előkelő helyen áll a keresztény országok rangsorában. Őt magát pedig 1192-ben avatták szentté.

Tudta-e, hogy Szent Lászlóhoz számos legenda fűződik, egyik ezek közül azt taglalja, hogy képes volt a levitációra?  Egy alkalommal például a nagyváradi egyházban kifigyelte egyik katonája, és meglepetésére a lovagkirály a padlózat felett mintegy 30-40 centivel lebegett, miközben imákat mormolt magában. A szájhagyomány szerint László imájával bölénycsordát és szarvasokat varázsolt éhező serege elé, és lándzsájával, csakúgy, mint Mózes a pusztában, a szomjazóknak vizet fakasztott egy sziklából.